Terep(ek) - A megismerés útjai

 

Kamarakiállítás és előadások: a megismert társadalmak jellemzőiről, aktuális problémáiról, és a megismerésük során szerzett tapasztalatokról.

A kulturális antropológia meghatározó kutatási módszere a terepmunka, amelynek során a kutató a lehető legközelebbről igyekszik megismerni az illető közösségek életét. A beilleszkedés alapvető feltétele a munkának és része egy ismerkedési folyamatnak, amelynek vannak korlátai, de amely fontos tanulságokkal szolgál a kultúrák közötti együttélés, egymás elfogadása, tisztelete terén. Az NTI Etnológiai Osztályának munkatársai egy kamarakiállítással, illetve a hozzá kapcsolódó előadásokkal mutatják be kutatásaik egy-egy kis szeletét. Beszélnek a megismert társadalmak jellemzőiről, aktuális problémáiról, és a megismerésük során szerzett tapasztalatokról.

Tervezett program:

16:00-16:20 Sárkány Mihály: A munka szerepe az antropológus emberré válásában

16:20-16:40 Sz. Kristóf Ildikó: Terep, történelem, határok - Aby Warburg (1866-1929) nyomában az amerikai Délnyugaton

16:40-17:00 Vargyas Gábor: ’30 év után’. A viszontlátás keserédes öröme.

17:00-17:20 Sárközi Gyöngyvér Ildikó: Köztes lét

17:20-17:40 Mészáros Csaba: Ízek, szagok a világ leghidegebb lakott pontján. A májas csokitól a szaunák világáig

17:40-18:00 Nagy Zoltán: Ma hűvös van. Hőmérséklet-érzékelés Szibériában

18:00- 18:20 Szilágyi Zsolt: Hogyan egyeztessünk időpontot egy nomáddal?

18:20-18:40 Sántha István és Somfai Kara Dávid: Dél-szibériai és észak-turkesztáni epikus hangképek

Az előadások rövid kivonatai:

Sz. Kristóf Ildikó a 2010-es években kutatott amerikai indián rezervátumokon, és hallgathatta indián felsőoktatási intézmények – a lawrence-i Haskell és a University of Kansas – kurzusait. Előadásában egy német művészettörténész, Aby Warburg (1866-1929) 1895/96. évi arizonai és új-mexikói útját veszi szemügyre. Warburg fotóit és az azokból készült kiadványt a mai indiánok be kívánják tiltani – az előadás a miértekre keresi a választ.

Szibériáról szinte mindenkinek a hideg jut eszébe. De hogyan gondolkodnak a hidegről maguk a szibériai őslakos népek, hogyan érzékelik a hideget, hogyan látják és hallják azt, illetve milyen kifejezésekkel írják le? Erről beszél a nyugat-szibériai hantik példáján keresztül az előadásában Nagy Zoltán.

Egy néprajzi terepmunkának nemcsak színei, hangjai, eseményei vannak, hanem azáltal, hogy a kutató a terepen él – sajátos ízei is. Szemben a gasztrovloggerek íz- és ételkülönlegességeket kereső felfedezőútjaival, az antropológusok a terepmunka során inkább az ízérzékelés nyelvileg és kulturálisan gazdagon jelölt világát igyekszenek megismerni. Mészáros Csaba erre hoz példát az északkelet-szibériai szaha (jakut) konyha képekben és videókban bővelkedő bemutatásával.

Sárközi Ildikó Gyöngyvér tíz éve folytat kutatásokat a kínai sibék között. A kiállított fényképeihez írt előadásában egy barátság történetén keresztül mutatja be, hogy a küzdelmes hétköznapok hogyan formálják az emberi kapcsolatokat, a más(ik)ról való gondolkodást a terepen.

Vargyas Gábor az 1980-as évek végén végzett másfél éves terepmunkát egy közép-vietnámi hegyi törzs, a brúk között. Ezt követően 2018-2019-ben jutott vissza, ha csak néhány napra is, egykori kutatásai színhelyére. Előadásában az emberi kapcsolatok kultúrán, téren és időn átívelő melegségéről beszél, arról, hogy hogyan látta viszont néhány régi kedves brú barátját – konkréten három személy köré fonva az elbeszélés fonalát.

Szilágyi Zsolt először harminc évvel ezelőtt utazott Mongóliába. Az egyik első szó, amit meg kellett tanulnia a margás volt, ami azt jelenti ’holnap’. A nomádokkal való első találkozások során körvonalazódott lassan, hogy mit is jelent ez pontosan, és miért használják oly gyakran. Az azóta eltelt évtizedekben a nomádok élete korábban nem látott sebességgel, és mértékben változott, és ezzel együtt változott az időhöz való viszonyuk is. Az előadásban erről a változásról lesz majd szó, meg arról is, mennyire fontos, hogy kutatóként képesek legyünk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz.

Sántha István előadásában arról beszél, hogy mit jelent egy térség zaj ökológiája. Hogyan szerves részei a zajok a zenefelvételeknek? Mit lehet ezekből tanulni egy térségről? Hol a helye az epikus, és sámán zenének, a zenélésnek a természetes és nem természetes zajok rendszerében? Egy térség zenéje nem egy izolált rendszer. Hogyan szűrődnek bele egyes elemek, hogyan keretezi a befogadó ország zajvilága ezt. Mit lehet tanulni a közös zene visszahallgatásból egy térség (zene)kultúrájából? Hogyan lehet eredeti zene felvételek hallgatásán keresztül átjárni, közvetíteni térségek között, és hogyan lehet ekként hozzáférni tágabb értelmezési keretekhez?

Sárkány Mihály munka szerepe az antropológus emberré válásában című előadásában arról szeretne beszélni, hogy milyen nagy jelentőségű az együtt dolgozás, együttes munka abban, hogy az antropológus kívülállóból egyre inkább közénk illővé váljon (lásd Durkheim mechanikus szolidaritás), ami az emberi hozadék mellett fontos ismeretek forrása. Nem csak arról beszél majd, hogy hogyan vett részt a helybeliek életében, tevékenységében, hanem arról is, hogy hogyan vonta be őket a munkába. Példái Varsányból és Afrikából, főleg Rititiből valók.

A rendezvényről kép-, hang- és videófelvétel készül. A felvételek elkészítésének célja a rendezvény megörökítése. Az elkészült felvételek a projekt és az intézmény honlapján és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek.

Alkalmak
2022-09-30
16:00 - 18:40

Only with Hungarian knowledge

Covid védettségi igazolás nem szükséges

Nem regisztrációköteles