Van, aki matematikus, és van, aki még nem! Kognitív képességeink és a racionalitás illúziója

Tényleg befolyásolja a sikeres problémamegoldást a matematikai képzettség magasabb foka és a számszerűsítés? Mely matematikai területekre és kompetenciákra vezethetők vissza azok a számszerűsített adatreprezentációk, amelyeket különböző döntési, problémamegoldási helyzetekben használunk (akár egyénileg, fogyasztóként, akár vállalati szinten)? És ezek mennyire gyakorolnak ránk hatást, tudatosan és tudattalanul? A kapcsolat szoros.

Farkas-Kis Máté ezt a kapcsolatot vizsgálja. A kutatásába bevont egy nemzetközi munkaerő-kiválasztásban tapasztalt szervezetet, a Profiles International Hungary-t, amely egyedülálló módon méri a teljes személyiséget a kompetenciák szintjén, és megmutatja, mennyire rátermett egy adott személy egy adott munkakörben. A piaci gyakorlat fényében beszélget erről a kérdésről Hevesi Liával, a cég tanácsadójával.

Ne feledjük: az ókortól kezdődően a számok, a számszerűsítés, a számvitel a menedzsmentfeladatok kontrollját és az ezzel kapcsolatos döntések támogatását voltak hivatottak szolgálni. Ennek érdekében a matematika megjelent az oktatásban, és ma is az a tantárgy, melyet jellemzően a leghosszabb ideig tanulnak a diákok, kötelező jelleggel. A matematikai kompetenciák mindenkiben ott vannak, csak hagyjuk feledésbe veszni, illetve tönkretesszük azt az oktatási évek alatt. Ismerjük meg, a mindennapi életben mire és mennyire jól használja az átlagember a matematikai ismereteit.