Valószínűségi sárkánygenerátorok égen és földön

Annak valószínűsége, hogy hirtelen egy sárkány jelenik meg az ablakunk előtt az utcán, vagy éppen a szobában, elég kicsi. Annak a valószínűsége, hogy egy növényi sejt örökítő anyagához tartozó DNS molekula jelenjen meg valahol egy élet nélküli világban, talán még kisebb.

Az utóbbi évtizedekben egyre többet tudunk meg arról, hol és hogyan keletkezhetnek az élet számára szükséges kisebb molekulák, akár a fehérjék alkotórészei, az aminosavak is. Az igazi meglepetést az jelentette, hogy ezek HOL találhatók meg. Ilyen molekulák azonosíthatók a távoli világűr molekuláris felhőiben, az abszolút nulla fok közelében, a Naprendszer külső, jeges bolygónak és holdjainak, vagy az üstökösöknek a felszínén.

Hogy megértsük, hogyan keletkezhetnek szerves molekulák ilyen rideg körülmények között, a lehetséges folyamatok laboratóriumi modellezésére van szükség. Ilyen laboratórium épült ki, és működik immár egy éve az Atommagkutató intézetben. Különböző gázkeverékekből lefagyasztott jegekbe nagyenergiájú ionokat és elektronokat lövünk, és a becsapódáskor keletkező molekulákat vizsgáljuk.

Az előadásban minderről szó lesz, és a lengyel sci-fi író, Stanislaw Lem találmányáról, a valószínűségi sárkánygenerátorról is többet megtudhatunk.