Szeretni bolondulásig- menyasszonyok a 20. század elején Budapesten- Magyar Menyasszony próbaséta

Egy igazi úri lány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött ha nősült- írja Márai, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A jómódú lányok bár szerethettek bolondulásig valakit, a házasságok nagy része nem szerelmi házasság volt. A társadalmi rangon aluli párválasztást nem nézték jó szemmel általában a szülők, és igyekeztek ők párt választani lányaik helyett. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő szaftos pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség. Milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja? Miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket? Milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben? Hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány? Milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői a korban? Miért volt fontos helyszíne a kávéház híres íróink szerelmi élete szempontjából? Esküvők, szerelmek, menyasszonyok- városi séta a 20. század elején Budapesten.