Az internetes platformok szabályozásának új dilemmái az Európai Unió törekvéseinek tükrében

Az internetes platformok egyre fontosabb szerepet játszanak az életünkben. Ezeket használjuk információszerzésre, barátkozásra, kapcsolattartásra, szolgáltatások és áruk vásárlásra – szinte minden olyan aktivitásra, amely áthelyezhető a virtuális térbe. A platformok a 2000-es évek elején még nem, vagy alig léteztek, de tíz év leforgása alatt szédítő növekedést mutattak fel, miközben a jogi szabályozás nem tudott lépést tartani ezzel a növekedéssel. A régi jogi keretek, amelyek a hagyományos vállalkozások tevékenységét szabályozzák szinte mindenhol elégtelennek bizonyultak, ezért a világ több táján is elkezdték az új jogi megoldások keresését.

Ez a helyzet az Európai Unióban is, ahol a platformokat egyszerre több aspektusból, megközelítésből is igyekeznek a jog uralma alá helyezni. Alkotmányjogi-alapjogi, adatvédelmi, versenyjogi, munkajogi, adatgazdasági, és különböző szektorális (pl. médiajogi) megközelítések láttak az elmúlt években napvilágot. A különböző területeken a szabályozás eltérő fázisokban tart. Van ahol a régi szabályok adaptációja, vagy bírósági átértelmezése zajlik, van ahol a jogszabály-tervezetek, vagy épp a nyilvános konzultáció (probléma-definiálás) fázisában tartanak, de bizonyos területeken már meg is születtek és hatályba is léptek az új jogszabályok. Az előadás igyekszik bemutatni ezeket az új szabályozási törekvéseket.