Szerepek a rendszerváltás utáni magyar külpolitikában

Semleges”, „nagyhatalom”, „regionális hatalom”, „kisállam”, „áldozat”, „független”, „agresszor”, „közvetítő”: a nemzetközi politika nyelvezetéhez időtlen idők óta hozzá tartoznak ezek a kifejezések, amelyek szerepeket, szerepfelfogásokat takarnak. Nem véletlenül: az államok ugyanis a nemzetközi rendszerben egy színházhoz hasonlóan jól beazonosítható szerepeket játszanak, tartva magukat a forgatókönyvhöz, amelyet részben ők maguk, részben a többi állam elvárása alkotott meg. A szerepelmélet abból indul ki, hogy a nemzetközi rendszer legtöbb állama rendelkezik egy elképzeléssel arról, hogy az adott országnak milyen szerepet kellene játszania a nemzetközi színtéren. Ezt az elképzelést nevezzük szerepfelfogásnak (vagy szerepkoncepciónak). Az előadás azt vizsgálja, hogy 1990 után milyen szerepeket játszott Magyarország a nemzetközi politikában.