A biohadviselés lehetséges jövője: robotokra válaszul baktérium-fegyverek?

A biológiai fegyverek kora letűntnek látszik, anélkül, hogy a világ nagyrésze megtapasztalhatta volna pusztító erejüket. De vajon a most zajló haditechnológiai fejlődés változtathat-e ezen a helyzeten a jövőben?

A robotok (drónok) már ma is fontos szerepet játszanak a harctereken, noha teljesítményüket még a távirányítás kényszere korlátozza. A fejlődés várható iránya ezért a mesterséges intelligencia alkalmazása, ezzel a katonai robotokat autonóm döntések meghozatalára tehetjük képessé. Az ilyen robotok csoportokban mozogva rajzási viselkedést és raj-intelligenciát mutatva sokkal hatékonyabbak lehetnek a mai drónoknál. A fejlett műszaki kultúrával bíró országok a háborúk „de-humanizálást” remélhetik ettől a saját oldalukon. Eközben a tűzparancsért (az ellenség megölésért) viselt felelősség is elmosódik, hiszen nem lesz katona a harctéren, aki a lövésért személyesen felelősséget viselne, így az ellenség számára legitim katonai célpont volna.

A fejlett műszaki kultúrával nem rendelkező országok képtelenek lesznek szimmetrikus választ adni az autonóm robotok rajainak fenyegetésére. A de-humanizált háború számukra olyan veszély, melyre válaszul ők logikusan a háború „re-humanizálásával” válaszolhatnak. Stratégiai céljuk nem a gépek, hanem a gépek mögött álló fejlett társadalmak elleni hadviselés lesz. Ellenségnek nem katonákat, hanem a katonai drón-rajokat létrehozó társadalmak egészét tekintik majd.

Az autonóm katonai robotok rajzása tehát olyan fenyegetés, ami a szimmetrikus válaszadásra képtelen, gyengén fejlett országokat a katonai etika és a stratégia radikális megváltoztatására kényszerítheti. Így a robotika fejlődése a jövőben kiprovokálhatja a tömegpusztító biológiai fegyverek visszatérését.