Kiégett nukleáris fűtőanyag lézeres kezelése
Az emberiség egyik legnagyobb kihívása, miképpen tudja a jelenlegi, alapvetően karbon-alapú energiatermelését nagy mértékben karbon-semlegessé alakítani úgy, hogy közben a fejlett- és fejlődő világ növekvő energiaéhségét is kielégítse. Az egyik, jól ismert és kiforrott szén-semleges energiatermelési mód a hasadáson alapuló nukleárisenergia-termelés. Az atomerőművekkel szembeni egyik jogos kifogás, hogy a termelt radioaktív hulladék a jelenlegi gyakorlatban hosszú idejű tárolást igényel. A leghosszabb felezési idejű izotópok, a minor aktinidák esetén több százezer évet kellene várni, míg az aktivitásuk a természetes urán szintjére esik vissza. Más szóval, több százezer évre kell tárolókat tervezni. A jelenlegi földi életben ezzel szemben csak olyan, ember által létrehozott építmények ismertek, azaz maradtak fenn, melyek kora legfeljebb néhány ezer év. A transzmutációs eljárás kapcsán neutron besugárzás segítségével a hosszú felezési idejű izotópok olyan bomlástermékekké alakíthatóak át, melyek felezési ideje jelentősen rövidebb. Azaz, a nagy aktivitású nukleáris hulladék tárolókat legfeljebb néhány száz évre kellene tervezni. A transzmutációs eljárás egyik szükséges eleme a megfelelő méretű és mértékű szabályozott neutron előállítása. Az eddig ismert, lineáris gyorsítókon alapuló eljárásokkal szemben a lézeres gyorsításon alapulva elméletileg jelentősen nagyobb hatásfokkal és megbízhatóbban lehetne neutronokat kelteni. A programban egy előadást tartunk, valamint a lézeres neutronkeltéshez szükséges céltárgyrendszereket mutatunk be. A program az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar és SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ szervezésében valósul meg.
Also for foreigners
Covid védettségi igazolás nem szükséges
Nem regisztrációköteles