Építés és rombolás - a késő neolitikus közösségek működési mechanizmusainak régészeti kutatása

A késő neolitikum időszakában (Kr.e. 5000-4500 között) érték el fejlődésük csúcspontját az egalitárius (egyenlőségi) társadalmak. A Kárpát-medencében több ezer fős közösségek szerveződtek, melyek működtetése korábban nem ismert kihívásokat támasztott. Az MNM és az ELTE munkatársai több éve kutatják Hódmezővásárhely-Kökénydomb lelőhelyet, mely a késő neolitikum egyik jellegzetes, több évszázadon át fennálló települése. A település épített környezetét a látványos építmények határozták meg, ugyanakkor a szándékosan leégetett házak nagy száma arra hívta fel a figyelmünket, hogy a közösség életében az építés mellett a rombolás szintén fontos jelentéssel bírt. A helyi újkőkori közösség működésének életébe számos módon bepillantást nyertünk: a mindennapok és a különleges alkalmak eltérő szabályainak rendszere bontakozott ki a közösség működését befolyásoló mechanizmusok régészeti kutatásán keresztül.

Helyszín: Széchényi-terem