Maszk, védőoltás és távolságtartás: a COVID-19 és a szociálpszichológia

6,5 millió halott, 607 millió megbetegedés. 2019 decembere és 2022 szeptember 9 között ez a COVID-19 járvány globális mérlege. A járvány kitörését követően a vírusokkal (virológusok) és a vírusok terjedésével (epidemiológusok) kapcsolatos szakértelem - a téma aktualitása miatt - utat talált az állampolgárokhoz. Online és offline csatornákon is egyre többen és többet beszéltek arról, hogy hogyan segíthetik ezek a szakterületek a járvány elleni védekezést, arról, hogy mit és hogyan alkalmazhatunk ezen területek meglátásaiból annak érdekében, hogy megvédjük mások és magunk egészségét. Ugyanakkor rendkívül kevés szó esett az emberekkel - ebben az esetben a potenciális vírushordozókkal - kapcsolatos szakértelmek hasznosíthatóságáról, vagyis arról, hogy a pszichológia, a szociológia és más társadalomtudományok meglátásai hogyan segíthetik a járvány elleni védekezést. Különösen szembetűnő ez a hiányosság a legnézettebb magyar nyelvű hírszolgáltató és ismeretterjesztő műsorok esetében, melyek a pandémia elmúlt közel három évében talán egyetlen egy adást sem szenteltek annak, hogy társadalomtudós vendégekkel elemezzék az emberi viselkedést a járvány kontextusában. Rövid ismeretterjesztő előadásomban sajnos ennek a közel három éves elmaradásnak a bepótlására terjedelmi okok miatt nem vállalkozhatok. Arra viszont igen, hogy a COVID-19-el kapcsolatos legújabb nemzetközi szociálpszichológiai kutatásokat szemlézve, magyar nyelven először engedjek betekintést abba, hogy miért volna fontos nemcsak orvostudományi és rendészeti, de társadalomtudományi szakértelmet is igénybe venni a járványkezelésben.