Működhetnek a fogyatékossággal élő emberek emberi jogai Kelet-Európában?

A CEU Demokrácia Intézet Egyenlőtlenségek munkacsoportjának programja Petri Gábor vezetésével - A rendszerváltás után konszenzus volt, hogy fogyatékosügyi területen az államszocializmus súlyos öröksége a legnagyobb gond: hiányzó szolgáltatások, embertelen bentlakásos intézetek, szegregált foglalkoztatás, szegénység, bejárhatatlan (akadálymentesítetlen) városok, épületek és szolgáltatások - és mindennek eredményeképp a fogyatékossággal élők társadalmi elszigeteltsége. Azonban az 1990-es évek végétől jelentős változások indultak. Politikai pártokon átívelő konszenzussal jogszabályok sora születetett, amelyek emberi jogi alapon igyekeztek végre megvalósítani a társadalmi befogadást. Ehhez komoly források is kapcsolódtak: 2004 óta EU-s támogatással fogyatékossággal élő embereket (autistákat, látássérülteket, értelmi fogyatékossággal élőket, mozgáskorlátozottakat, siketeket stb.) célzó programok sora indult, több tízmilliárd forint értékben. Ma a jogszabályok és az elköltött pénz ellenére is sok fogyatékossággal élő ember érzi azt, hogy 20-30 év távlatában sem történt érdemi változás az életüket lényegileg nehezítő területeken: jogok főként csak papíron léteznek.

Az előadásban és az azt követő beszélgetésben azt járjuk körbe többek között a Demokrácia Intézetben folyó kutatások alapján, hogy milyen - jogi, politikai, társadalmi attitűdbeli - akadályai vannak annak, hogy az emberi jogi elvek a fogyatékosügyi területen valóban változást hozzanak. 

ZOOM link az eseményhez: https://ceu-edu.zoom.us/j/91606629922?pwd=SJyrNIVla2tCHhrlwxO3Xa8YozZB1m.1