Növényi lombikbébik

Manapság a növényi „in vitro” szövettenyészeteket (növényi „lombikbébiket”) széleskörűen alkalmazzák a kutató biológusok és a növénytermesztők egyaránt. Mi is az a növényi szövettenyészet? A módszer a növényi sejt totipotenciáját, tehát azon tulajdonságát használja ki, hogy elvileg bármely élő növényi sejtből, megfelelő körülmények között bármilyen sejttípus kialakulhat. Például, ha levél szegmenseket megfelelő hormontartalmú táptalajra helyezünk, számos gyökér, ill. hajtás fog kialakulni rajta. Ha a növényi sejt falát eltávolítjuk, ún. protoplasztot nyerünk, amelyből növénykék fognak kialakulni, így egyetlen levélből több millió protoplasztot, majd növényt nyerünk.
Mire használhatjuk ezt a technológiát? Az alábbiakban felsorolunk néhány példát.
1. A növényi osztódó szövetek (merisztémák) soha nem tartalmaznak patogén vírusokat. Ezért, ha ilyen szöveteket lombikban nevelünk, vírusmentes növényeket állíthatunk elő. Ez azért fontos, mert számos termesztett növénynél komoly gondot okoznak a vírusfertőzések.
2. Az ún. mikroszaporítás módszerével nagy tömegben állíthatunk elő olyan növényeket, amelyek hagyományos úton nehezen szaporíthatók (pl. orchideák).
3.  Az utóbbi években ezt az eljárást egyre többen használják védett (veszélyeztetett) fajok konzerválására. A vadon élő növény minimális szövetrészlete elegendő az eljáráshoz, tehát nem szükséges a teljes növényt elpusztítani, felhasználni. Megfelelő táptalajokon ezekből a szövetdarabokból számos növényt tudunk előállítani (1. ábra). Ebben a vonatkozásban génmegőrzésről beszélhetünk, amit nemcsak a védett növények, hanem fontos kultúrnövény fajták esetében is alkalmaznak.
4.  A technikát gyakran alkalmazzák az ún. alapkutatásban: biokémiai, sejtbiológiai, genetikai kísérletekben. Népszerűségét az indokolja, hogy jól kontrollálható rendszer. A természettudományos kísérletekben, ha valamilyen külső tényező hatását vizsgáljuk, csak a vizsgált paramétert változtatjuk, az összes többi körülmény állandó kell legyen. Kontrollált táptalaj- fény- hőmérséklet stb. viszonyok között a növényi in vitro tenyészetek növekedése, fejlődése jól ellenőrizhető (igen alacsony a „szórása”), tehát természettudományos kísérletek szempontjából ideálisak.

A „Kutatók Éjszakája” rendezvénysorozat keretén belül (kezdés időpontja: 1600) a következő programokat tervezzük:
Összesen 30 főre tervezzük a programunkat, regisztrációköteles. Ha csoportok jelentkeznek, létszámuk csoportonként maximum 10 fő lehet és maximum két csoportot fogadunk.
 1. A szövettenyésztő szoba és az in vitro tenyészetek bemutatása (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1024. laboratórium). Időtartama kb. 15-20 perc, ÉTK 1.024. labor, 16-17 (2x15 fős turnusban).
2. Gyakorlati bemutató: néhány fontosabb kultúrnövény, ill. védett növény in vitro tenyésztését mutatjuk be. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy maguk próbáljanak ki néhány technikát, és hazavihetik az általuk készített tenyészeteket. Arra is lehetőség van, hogy a saját tenyészeteket otthonról hozott, előzőleg kifőzött (kuktázott) bármilyen 0,5 l-esnél nem nagyobb, kupakkal ellátott üvegedényekben őrizzék meg. ÉTK 1.024 és 1.031 laborok, 17:00-19:00 (3x10 fős turnusban).
3. (Opcionális) A növényi in vitro technikák rövid (maximum 20 perces) bemutatása, diavetítés (helyszíne: DE TEK TTK Növénytani Tanszék, ÉTK 1035. terem (Diószegi Szemináriumi Szoba), 18:00-18:45 (két turnusban).