Magyarország: a rendszer-, korszak- és elitváltások hazája

A magyar történelem nagy fordulópontjainak leírásakor gyakran használjuk a „rendszerváltás” fogalmát, miközben jóval ritkábban tesszük fel a kérdést, hogy az adott cezúra valóban a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer egészének átalakulását jelentette-e. Az előadás abból indul ki, hogy a politikatörténet látványos töréspontjai – forradalmak, háborús vereségek, államforma- és rezsimváltások – nem feltétlenül esnek egybe a társadalmi struktúrák, intézmények, mentalitások vagy az elitek átalakulásának időhatáraival, ugyanaz az esemény az egyik történeti síkon diszkontinuitást, egy másikon jelentős folytonosságot eredményezhet.

A történeti korszakhatárok lépték- és nézőpontfüggők, és a politikatörténeti cezúrák gyakran elfedik a különböző idődimenziók eltérő ritmusát. Az előadás ennek alapján különválasztja a rendszerváltás, a korszakváltás és az elitváltás fogalmát, és magyar történeti példákon vizsgálja, hogy mikor beszélhetünk tényleges strukturális törésről, illetve mikor pontosabb elitcseréről, politikai átrendeződésről vagy hosszabb átmenetről. A cél egy olyan értelmezési keret felvázolása, amely a magyar történelem hagyományos „nagy dátumait” nem megkérdőjelezi, hanem azok jelentőségét a folytonosság és megszakítottság egyidejű vizsgálatával árnyalja.