A szent, a zsarnok és a keresztes vitéz – Drakula vajda és Hunyadi János alakja a történetírásban és a filmes sorozatokban

Az 1460-as évektől a 16. közepéig Drakula, alias Vlad Țepeș (uralk. 1448, 1456-1462, 1475-1476) havasalföldi vajda a korabeli tömegtájékoztatás sztárja volt. 1463-1500 között nyolc kézirat és hét illusztrált nyomtatvány adta hírül a nyugat-európai, valamint az orosz olvasóközönségnek a kegyetlen zsarnok rémtetteit. Emellett számos festmény, metszet és oltárkép is készült róla.

A vajda már a 15-17. században is sok szállal kötődött a magyarsághoz. A Hunyadi-család nem kevesebb, mint három nőtagjával volt viszonya, ennek ellenére Mátyás tíz évig háziőrizetben tartotta Budán. Ugyanakkor Drakula egyik fia Corvin János mellett nevelkedett, Pécsett pedig lakóházat vásárolhatott a vajda.

Az előadás Drakulának a Hunyadi családdal való kapcsolatát és rokonságát, a két családnak az egymáshoz való viszonyát, valamint azt mutatja be, hogy mindezeket az elemeket a Drakuláról és Bán Mór regényének felhasználásával a Hunyadi Jánosról készült sorozatok miként írták át és emelték be a fikció terébe.