Árpád, Előd, Ond, Kond és a többiek. A honfoglalók nevei a középkori gesztáktól a mai névszótárakig

Mennyire ismerjük a honfoglaló magyarok neveit, és hogyan képzelhetjük el azokat, ha nem ismerjük eléggé? Ez a kérdés foglalkoztatta már Anonymust, a Gesta Hungarorum középkori szerzőjét is, amikor a honfoglalás történetének megírására készült.

Az előadás bemutatja, hogy a névtelen szerző mi okból és mi célból, illetve hogyan alkotott személyneveket a magyar honfoglalás eseményeinek elbeszélése számára a 13. századi geszta szövegében. Ezt a témát folytatva szól az előadás arról, hogy a magyar szépirodalom alkotói – a nemzeti ébredés korától kezdve – miként használtak fel régi, illetve miként alkottak új személyneveket történeti tárgyú műveik szereplői számára. Kitér arra, hogy a vélt vagy valós nemzeti múlt nevei miként jelennek meg az utókor keresztnévadásában, a keresztnévkönyvek lapjain, s nemcsak a tudományos kutatásban, de napjaink kollektív nemzeti tudatában is. Röviden képet ad egyúttal arról is, hogy milyen fő típusait rekonstruálhatjuk legrégibb személynévanyagunknak, ha az Árpád-kor történeti forrásanyagából kiindulva igyekszünk megtenni azt.

Előadó: Farkas Tamás nyelvész, névkutató, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék egyetemi docense. Érdeklődésének középpontjában a tulajdonnevek rendszerének, történetének és használatának kérdései, illetve ezeknek a társadalmi és kulturális viszonyokkal, ezek változásaival, gondolkodásunkkal és mindennapjainkkal való összefüggései állnak.