Fekete-tenger és Sárkánykő, Ferenc pápa és Havas Jon – avagy miért és hogyan fordítjuk a neveket?

A közhiedelem szerint a neveket nem fordítjuk, ez azonban még a valós nevekre sem igaz, nemhogy a fiktív, irodalomban, filmben, videójátékban stb. előforduló nevekre: Henry VIII például magyarul VIII. Henrik, franciául Henri, németül Heinrich VIII.; a Földközi-tenger angolul Mediterranean Sea, albánul Deti Mesdhe, törökül pedig Akdeniz. 

A kérdés tehát nem az, hogy fordítjuk-e a neveket, hanem hogy milyen műveletekkel fordítjuk őket, s ha többféle megoldás áll a rendelkezésünkre, mi alapján választunk közülük. Ezt tekinti át az előadás, olyan szempontokra kitérve, mint a név fajtája (pl. személynév vagy helynév), a megnevezett fajtája (pl. személy vagy hajó), a név valós vagy kitalált volta, a befoglaló szöveg típusa, a fordítás és a fordító célja, a szöveg célközönsége stb. 

Előadó: Slíz Mariann nyelvész, névkutató, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék egyetemi tanára. Érdeklődésének középpontjában a nevek történetével és használatával kapcsolatos kérdések állnak (pl. a keresztnevek és a családnevek története, névdivat, a nevekkel kapcsolatos fordítási kérdések, a nevek szótárazása, írói névadás).