Változatok és értelmezések a történetmesélésben

Balázs Bálint Tibor: "Ami a férfiaktól ered, az valahogy mindig egyhangú" - az Orpheus-mítosz újraírása Jelinek Árnyék (Eurydiké mondja) című művében

A Nobel-díjas osztrák írónő, Elfriede Jelinek gyakran inspirálódik antik témákból, amikor drámákat alkot, ezeket azonban újrakeretezi, modernizálja, új nézőpontokat ad. Így történik ez az Ovidius Átváltozások című eposzában található Orpheus-mítosszal is. Jelineknél az esemény a hiányzó női szempontból mutatja be a legendás énekes feleségének halálát, Alvilágba szállását és a férj pokoljárását is. A komparatisztikus módszerrel készülő kutatásomban az ovidiusi szöveg változatos, merőben eltérő értelmezéseit adaptálom, illetve Árnyék-színreviteleket bevonok a kortás monodráma elemzéséhez.

Czifra Botond:Thonuzoba fide vanus – Egy besenyő vezér haláláról

A Gesta Hungarorum végén Anonymus megemlékezik egy besenyő vezér történetéről, akit Szent István szokatlan körülmények között sújtott halálbüntetéssel. Thonuzobát Szent István a Gesta Hungarorum tanulsága szerint az élve eltemetés büntetésével sújtotta, ám a forrás filológiai elemzése a leírtakat teljesen új kontextusba helyezi. Előadásomban megpróbálok választ találni arra a kérdésre, mi is történt valójában Thonuzobával, a forrás textusának filológiai elemzésével, felhasználva Bollók János Tanár Úr munkásságát.

Baranyi Hanna: Orestés éneke (?) – Regiszterváltások Sophoklés Élektrájának felismerés-jelenetében

Elképzelhető, hogy egy görög férfi énekelt volna egy antik tragédiában? Az ókori görög színpadon minden regiszterváltás dramaturgiai funkcióival bírt. Sophoklés több alkalommal is alkalmazza ezt az eszközt, sőt, gyakran át is lépi a regiszterváltások szabályainak határát. Előadásomban egy ilyen, váratlan regiszterváltást fogok nagyító alá venni Sophoklés Élektrájának felismererés-jelenetében. Orestés karakterét és Élektrával való testvéri viszonyát a negyedik epeisodionban történő epirrhématikon (1232–1287. sorok) keretein belül vizsgálom, és arra a kérdésre keresem a választ, hogy énekelt-e Orestés, valamint, hogy történtek-e figyelemre méltó és a szabályokkal szembemenő regiszterváltások.

Balázs Bálint Tibor az ELTE BTK harmadéves klasszika-filológia szakos és színházi stúdiumok minoros hallgatója, az Eötvös Collegium Magyar és Bollók János Klasszika-Filológia Műhelyeinek tagja. Kutatási területe az antik színház kortárs recepciója. 

Czifra Botond az ELTE ÁJK harmadéves joghallgatója. Tanulmányai mellett az Állam- és Jogtörténeti Tanszék demonstrátora, és az Eötvös Collegium Bollók János Klasszika-Filológia Műhelyének tagja. Kutatásai elsősorban a magyar csődjög történetére összpontosulnak, de szívesen foglalkozik gazdasági kérdésekkel is.

Baranyi Hanna az ELTE klasszika-filológia mesterképzésének másodéves hallgatója, valamint az Eötvös Collegium Bollók János Klasszika-Filológia Műhelyének tagja. Kutatási területe az antik görög színház, illetve a zene, ének és előadásmód tanulmányozása az ógörög tragédiákban.