Hullámok hátán - földrengések és az időjárás lenyomatai a felsőlégkörben

A vulkánkitörések vagy akár a zivatarok valóban nyomot hagyhatnak akár több száz km magasságban is a földi légkörben?

Ha igen, akkor mégis milyen módon?

A tektonikus és intenzív  troposzférikus események (mint például a vulkánkitötés, földrengés és az erőteljes konvekció) potenciális forrásai a felfelé terjedő légköri nehézségi hullámoknak (atmospheric gravity waves - AGW). Amikor a gerjesztett nehézségi hullámok elérik a felsőlégkör részben ionizált tartományát, az ún. ionoszférát, kölcsönhatásba lépnek az ionizált közeggel, és hullámszerű anomáliákat okoznak, melyeket összefoglaló néven terjedő ionoszféra-zavaroknak (travelling ionospheric disturbances - TID) nevezünk.

Az elaődás során betekintést nyerünk a háttérben húzódó fizikai folyamatok részleeteibe, és górcső alá vászünk néhány kiemelt példát, mint a Hunga-Tonga vulkán, vagy akár a 2023-as török földrengés ionoszférikus hatásait.