Megrázó éjszaka Sopronban - a 2026. július 23-i ausztriai földrengés. Milyen kéregmozgásokról tanúskodnak a (Sopron-közeli) földrengések?

A 2026.07.24. Schottwien melletti földrengésről

A földrengés egy olyan ismert szerkezeti zónában pattant ki, amely régóta aktív. Egy olyan vetőzónáról van szó, amely a Kelet-Alpok központi részéről indul, végighalad a Bécsi-medence DK-I oldalán, Bécsújhelytől kezdve a Dunáig, majd Dévénytől a Kis-Kárpátok nyugati oldalán lép fel. A Kis-Kárpátok ÉK-i végén átlépve a Vág völgyében halad tovább, egészen Zsolnáig. Épp ezért Mur-Mürz vagy Mur-Mürz-Žilina néven ismeri a szakirodalom. A mai Magyarország területét tehát nem érinti, de hatása közvetve érvényesül hazánk földkérgének deformációjában.

A fészekmechanizmus-megoldás eredményei alapján a földrengés eltolódásos jellegű vetőmozgáshoz köthető. Az ilyen típusú vetők mentén a kőzetblokkok elsősorban vízszintes, a felszínnel közel párhuzamos irányban mozdulnak el egymáshoz képest, vagyis az elmozdulás során nem az egyik kőzettömb emelkedése vagy süllyedése, hanem az oldalirányú elcsúszás dominál.

A vetőzóna kialakulása a miocén korszak elején indulhatott, és a mozgása máig tart. Geometriája és szerepe kissé változott a földtörténet folyamán, érdemes erre kitérni. A földtani adatokkal jól dokumentált mozgás első fázisa nagyjából 17 millió évvel ezelőtt kezdődött és nagyjából 15 milliói évig tarott. A vetőzóna egyes elemei ekkor számos kisebb üledékes medencét hoztak létre, mint a Trofaiach, Leoben, Aflenz, Parschlug. Tovább haladva ÉK felé a Bécsi-medence következik; ennek DNy-i szakaszán már jelen volt a vető. Ekkor azonban a vetőzóna a Lajta-hegység déli csücskénél véget ért, illetve “átlépett” egy másik vetőre (eltolódásra) amely a Bécsi-medence ÉNy-i oldalán haladt, majd Morvaországban, Hodonin mellett folytatódott és ezután belépett a Kárpátok külső vonulatának nyugati elvégződésére.

Az ilyen átlépő vetőpáros között levő eltolódásos medencét pull-apart medencének nevezzük. A Bécsi-medencére ezt a modell legelőször L.H. Royden amerikai geotudós javasolta, és a későbbi mérések a modellt alapvetően igazolták, de több részletet feltártak. Ilyen pull-apart medence számos található a világban, nagy eltolódások mentén. Ilyen jellegű pl. a Holt-tenger medencéje, a típuslelőhely, az amerikai Death Valley, és számos hazai medencénk is ilyen, pl. az eltemetett Kiskunhalasi-medence, illetve a felszínen a legkisebbek egyike a vértesi Kápolnapusztai-medence.

A Mur-Mürz-Žilina-eltolódási zóna mai lefutásának geometriája 15 millió év után jött létre, az egész Kárpát-Pannon térségben beállt lemeztektonikai változások miatt. Ekkor a vetőzóna tovább növekedett ÉK felé, összekapcsolódott a Vág menti vetőkkel és elérte mai kiterjedését. Az eltolódásos jelleg megmaradt, és ezt jelzi az a megfigyelés is, hogy a legnagyobb vastagságú negyedidőszaki (2.5 millió évnél fiatalabb) üledéksorozat a vető mentén, egy keskeny süllyedékben halmozódott fel. Valószínű, hogy a vető menti elmozdulás, egy korábbi földrengés okozott károkat Carnuntum római településben is.

2023 óta, a vetőzóna tágabb környezetében működő szeizmológia állomásokat kiegészítendő, egy nanoradián felbontóképességű dőlésmérőkből álló megfigyelő hálózat is működik, az osztrák Geosphere Austria (Bécs) és a magyar HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (Sopron) együttműködésében. Ennek célja az, hogy folyamatosan rögzítse a földalatti objektumokban elhelyezett szenzorokkal észlelhető kőzetdőléseket. A rögzített idősorokon jól azonosíthatók periodikus (pl. árapály hatás) és különböző időállandójú, akár tranziens, szeizmikus eseményekhez kapcsolódó jelek (hullámformák ) is. A tegnap, koordinált világidőben (UTC) közvetlenül éjfél előtt kipattant rengés hullámformái is jól leképződtek az észlelésekben, így ezek felhasználhatók lesznek a mostani a földrengésnek a vizsgálatában is.

A vetőzóna jelentősége abban van, hogy ez tette, teszi lehetővé, hogy a Keleti-Alpok egy ék alakú része, majd ezzel összefüggésben a Pannon-medence északi része keleti irányban elmozduljon. Ez a “kiszökésnek” nevezett folyamat összekapcsolódott a Kárpátok alatti szubdukcióval, a kárpáti hegylánc gyűrődéseivel és takarós szerkezetével, és a Pannon-medence kialakulásával is. Ez a folyamat ma is zajlik, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kelet felé mozgó blokk, vagyis a Pannon-medence jó részének megnyúlása és süllyedése megállt. E helyett az egész terület összenyomásos (kompressziós) deformációt szenved, amely pl. középhegységeink és dombvidékeink kiemelkedésében ölt testet.

A földrengés tehát egy jól ismert, eltolódásos vetőzóna mentén pattant ki, amely fontos szerepet játszik a mai deformációban, az egész Kárpát-Pannon régió lemeztektonikai folyamatában.

Fodor László, Papp Gábor, Czecze Barbara és Samuel Celis