Csapadék és hőmérséklet adatsorok szélsőségeinek együttes vizsgálata

Előadó: Izsák Beatrix

Előadás időpontja: szeptember 25., 18:00-18:45

Az éghajlati szélsőségek vizsgálatának alapvető esetei, egyrészt az extrém éghajlati elemek idősorainak elemzése, másrészt az éghajlati idősorok extrémumainak vizsgálata. Utóbbi esetben, ha csak a hőmérséklet, vagy csak a csapadék adatsorokat vetjük vizsgálat alá, a módszertan egyszerűen a szélsőértékek detektálására vezethető vissza. Ez esetben a szélsőséges időszakok is egyértelműen meghatározhatók a maximális, illetve minimális értékek bekövetkezésének időpontjai alapján.

Azonban, ha bizonyos éghajlati elemeket együttesen vizsgálunk, akkor felmerül a kérdés, hogy az adott többdimenziós idősornál lehetséges-e, és egyáltalán van-e értelme "extrémális értékekről" beszélni. Többdimenziós esetben, azaz a hőmérséklet és csapadék idősorok együttes vizsgálatakor, a szélsőségesség már nem értelmezhető a maximális és minimális értékek egyszerű fogalmaival, azonban a bekövetkezett elem együttesek között nyilvánvalóan lehetnek olyanok is, amelyeket természetesnek tekintünk, és lehetnek olyanok is, amelyek szokatlannak tűnnek számunkra. Ez utóbbi úgy is elképzelhető, hogy az elemeknél külön-külön semmi rendkívüli nem tapasztalható, azonban az együttes bekövetkezésük már szélsőséges jelenségnek tekinthető. Sőt az is feltételezhető, hogy az ilyen jellegű szélsőségek vizsgálata hatékonyabb eszközt jelent az éghajlatváltozás vizsgálata és jellemzése szempontjából, mintha csupán az egydimenziós eseteknél maradnánk.

Előadásunkban bemutatjuk az általunk kidolgozott vizsgálati módszertant és megmutatjuk az eredményeinket. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy az elmúlt évtized valóban szélsőséges időszaknak tekinthető-e a többdimenziós vizsgálat során. Megmutatjuk, hogy az elmúlt másfél évszázadban mely időszakok tekinthetőek szélsőségesnek, akár a hónapokat, évszakokat vagy az éveket vizsgálva.