A nemzeti jelképeink eredetéről

A magyar Szt. Korona és a magyar címer a legfontosabb nemzeti jelképeik közé tartozik, ám az eredetük körül sok a bizonytalanság. A kutatók a Szent Korona keletkezésének idejét a 10. század végétől a 13. század végéig terjedő időközben valószínűsítették. A legújabb szempontok azonban egyre inkább arra mutatnak, hogy a koronánk mai formája, akárcsak a címerünk legkorábbi változata az egyik legkevésbé ismert, de kivételes jelentőségű árpádházi királyunkhoz, III. Bélához köthetőek. Az előadás igyekszik megvilágítani a történelmünk egyik alig ismert fénykorát, amikor a bizánci császári trón örököséből magyar király lett. III. Béla, az akkori Európa uralkodásra talán leginkább felkészült királya békét teremtett az országban, és Európa legfontosabb országai közé emelte a Magyar Királyságot. A király nemcsak új királyi palotát emelt Esztergomban, de megújította az uralkodói reprezentációt is, amikor bizánci mintára elkészíttette az új szentistváni ereklyékkel megerősített koronáját, használni kezdte a kettős keresztes győzelmi jelvényét, illetve összeállíttatta a ma ismert koronázási jelvényegyüttest. Ő volt az is, aki francia és német kereszteslovagok példája nyomán a pajzsára festette az első magyarországi címert.