Koponyatorzítás a hun korban | Cranial distortion in the Hunnic era

2026 első felében a Magyar Nemzeti Múzeum nagyon sikeres Attila című időszaki kiállítása az európai Hun Birodalom történetét és Attila 1600 éves emlékezetét mutatta be az európai és magyar gondolkodásban. A kiállítás főkurátora Varga Benedek, a Semmelweis Múzeum főigazgatója volt. Ez adja apropóját a programnak: az orvostörténelem, az antropológia és a paleoneurológia összekapcsolásának. 

A hun birodalomban jellemző volt a hun és a germán származású elit és néha a közrendűek gyermekkori koponyatorzítása, amely hosszúkás koponyákat eredményezett. A torzítás kulturális oka minden bizonnyal a hun birodalomhoz való tartozást, a hunokhoz való lojalitást fejezte ki. A hunokról ugyanakkor az írásos források, Ammianus Marcellinustól (kb.330 -395/400) kezdve kitérnek a hunok jellemzésénél sajátos külsejükre, s egyben kiszámíthatatlanságukra és vadságukra.  Ez lehet hagyományos irodalmi toposz, amellyel a rómaiak, vagy tágabban a mediterrán kultúra képviselői a nomád harcosokat illették. Azonban a koponyaűr drasztikus átalakítása agyi tevékenységeket is befolyásolhat. A kérdés, hogy a koponyaűri viszonyok morfológiája a torzítás hatására megváltozott-e és, ha igen, hogyan? Befolyásolhatta-e a torzítás az agy fejlődését? Megváltoztathatja-e a torzítás kognitív képességeket és szignifikánsan befolyásolhatja-e a viselkedést?   

A témát több tudományterület szemszögéből vizsgáljuk: a biológiai antropológia, az emberi fejlődéstan, a paleoneurológia és az idegtudomány oldaláról. 

A program két részre oszlik. Az első részben egy magyar nyelvű bevezetés és egy magyar nyelvű antropológiai előadás hangzik el. A program második felében a téma amerikai és angol szakértői online kapcsolódnak be és tartanak angol nyelven előadásokat. Az előadások kb. 20 percesek. 

Szinkrontolmácsolást sajnos nem áll módunkban biztosítani. 

In the first half of 2026 the temporary exhibition of the Hungarian National Museum, entitled Attila, presented the history of the European Hunnic Empire and the 1600-year memory of King Attila in European and Hungarian thought. The curator-in-chief of the exhibition was Benedek Varga, Director General of the Semmelweis Museum. This gives the occasion for the program: a connection of medical history, anthropology and paleoneurology.

In the Hunnic Empire, childhood cranial, or skull distortion was typical among the Hunnic and Germanic elite and sometimes in the case of the common people. This resulted in elongated skulls. The cultural reason for the distortion certainly expressed belonging to the Hunnic Empire and loyalty to the Huns. At the same time, written sources about the Huns, starting with Ammianus Marcellinus (c. 330 -395/400), when describing the Huns, mention their peculiar appearance, as well as their unpredictability and ferocity. This may be a traditional literary topos, with which the Romans, or more broadly speaking the representatives of the Mediterranean culture, attributed to nomadic warriors. However, the drastic transformation of the cranial cavity may also affect brain activities. The question is how much the morphology of the cranial cavity did chang as a result of the distortion? Could the distortion have influenced the development of the brain? Can the distortion change cognitive abilities and significantly influence behaviour?

We examine the topic from the perspective of several scientific fields: from the perspective of biological anthropology, human evolution, paleoneurology and neuroscience.

The program is divided into two parts. In the first part, an introduction in Hungarian and an anthropological lecture in Hungarian will be given. In the second half of the program, American and British experts on the topic will connect online and give lectures in English. Each lecture is approximately 20 minutes long.

We regret that simultaneous interpretation can not be provided.