A magyar nemzet eszméje a politikai modernitás hajnalán

Előadásomban a rendiségből a modernitásba való átmenet problémájának kulcskérdéseit vizsgálom a 18. század végétől a reformkorig a politikai kultúra és a politikai nyelvhasználat szintjén, különös tekintettel a nemzettudat formálódására. Az időszak azért is kulcsfontosságú, mert a politikailag domináns jómódú köznemesség és nemesi értelmiség reprezentánsai által a kései rendiség időszakában részben a korábbi századokból áthagyományozott, tovább alakított, részben „feltalált” politikai fogalom- és szimbólumvilág számos eleme, különféle transzformációkon keresztül a polgári átalakulást követő későbbi évtizedekben is eleven maradt, beépült a modern nemzettudat reprezentációiba. E folyamat főbb alakító tényezőit kísérlem meg vázlatosan áttekinteni, különös tekintettel a nyelvkérdés és a nemzeti kulturális-tudományos intézményrendszer, az elkülönülő irodalmi és tudományos nyilvánosság kiépítésével kapcsolatos kérdésekre.