A kínai ,,korlátok nélküli hadviselés”

A Kínai Népköztársaság (KNK) elmúlt 3 évtizedben történő gazdasági és katonai megerősödése számos kérdést vetett fel a geopolitika és nemzetközi viszonyok dinamikájával foglalkozó szakemberek számára. Ezek közül, mind a Kína szerepét elméleti szinten vizsgálók, mind a környező országok és a világ hatalmainak védelmi szférája számára az egyik jellegzetes visszatérő kérdés a bizonytalanság és átláthatatlanság koncepciója annak meghatározásában, mit is jelent majd a világrend számára a KNK hatalmának további növekedése.

Az 1995-96-os tajvani krízis, és annak hatásai több szempontból voltak meghatározó jelentőségűek a kínai hadelméleti gondolkodásban. A KNK és az USA a koreai háború óta nem került ennyire közel egy katonai konfrontáció lehetőségéhez, illetve a nagyszabású hadgyakorlatra és a ballisztikus rakétákra épülő erődemonstráció mellett is Kínának rá kellett ébrednie arra, hogy az elmúlt évek katonai reformjai ellenére nem rendelkezik azokkal a képességekkel és feltételekkel, hogy vetélytársa lehessen az Egyesült Államok regionális katonai erejének, vagy képes legyen ellenállás mellett Tajvan megszállására. A tajvani események továbbá egy szellemi, társadalmi és politikai folyamat elindulását eredményezték, mégpedig az egyre jelentősebb belső igényt a védelmi szféra hiányosságainak átfogó feltárására, illetve kiküszöbölésére. Az intellektuális erőfeszítések központi mérföldköveként született meg Qiao Liang, a légierő ezredese és politikai beosztású főtisztjének, illetve Wang Xiansui ezredes, szintén a légierő egyik magas rangú politikai főtisztjének könyve, „Korlátok nélküli hadviselés” címmel.

Előadásomban szeretném bemutatni, hogy a szerzők szerint hogyan lehet képes egy akkoriban még jelentős technológiai elmaradásban levő, fejlődő ország felvenni a versenyt az egyre komplexebbé váló műveleti környezetben, miként foglalkozik a mű a világban zajló társadalmi és technológiai folyamatok hadelméletre gyakorolt hatásával, illetve azt, hogy szerintük milyen konfrontációs környezetre, és hogyan kell felkészülnie Kínának a 21. században. Szeretnék rávilágítani, hogy a ,,korlátok nélküli hadviselés” elmélete milyen változásokat vél felfedezni a hagyományos hadviseléshez képest a modern hadviselés összetett világában. Végül a műben megfogalmazott gondolatok gyakorlati megvalósulásának szemléltetése érdekében ismertetem Kína tevékenységét a Dél-Kínai-tengeren, illetve hogy milyen eszközökkel igyekszik folyamatos nyomást gyakorolni Tajvanra.