A koronavírus-járvány kezelésének jogalkotástani szempontjai és jellegzetességei

A koronavírus-járvány jelenleg számos ponton jelent kihívást a társadalom és a gazdaság számára. Az így felmerülő, nemegyszer nagy horderejű problémák kezelésének egyik legfontosabb módja a jogalkotás, így az esetleges közhatalmi megoldások egyik nagyobb része is az így megvalósítható lehetőségekben rejlik.

Mivel az ún. alkotmányi/alaptörvényi minősített időszakok (jelen esetben a veszélyhelyzet) bevezetése, továbbá ehhez kapcsolódóan a különleges jogrend alkalmazása nemcsak nálunk, hanem sok más országban is kivételesnek számít, érdemes jogalkotástani szempontból megvizsgálni azokat a legfontosabb jellegzetességeket és kihívásokat, amelyeket ez az időszak, illetve a különleges jogrend bevezetése mutat, illetve jelent, különös tekintettel a minőségi jogalkotás, illetve ezen belül a jogi szabályozás hatékonyságának követelményeire is.

A téma kapcsán olyan kiemelt területek vizsgálatára kerül sor, mint például a szabályozások alkotmányjogi vonatkozásai, valamint jogforrástani kérdései, a szabályozások által érintett szakpolitikai területek, az egyes szabályozási irányok szükségessége kapcsán felmerülő kérdések, a szabályozások előkészítésére, előzetes hatásvizsgálatára, a társadalmi és egyéb egyeztetésekre, valamint az elfogadott jogszabályok kommunikációjára vonatkozó kérdések, továbbá a jogalkotás utólagos vizsgálatának lehetőségei.

Mindennek vizsgálata annak érdekében is fontos lehet, hogy a járvány esetleges elhúzódása, illetve valamely további hasonló nem kívánt helyzet bekövetkezése esetére már legyenek megfelelő tapasztalatok és következtetések a kérdéskör jogalkotástani vonatkozásai kapcsán, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.