A robotika törvényei a XXI. században: A mesterséges intelligencia és szabályozása a média világában

Közel 80 év telt el mióta a világhírű science-fiction író Isaac Asimov Körbe-körbe című novellájában írt a robotika három törvényéről.  A világ, amelyben élünk azóta sokat változott, és ami az 1940-es években még utópisztikus ábrándnak tűnt, elérhető közelségbe került: a mesterséges intelligencia és a robotok léteznek és rohamosan fejlődnek. Ugyanakkor a napjainkban alkalmazott robotok nagy része nem a regények antropomorf gépei, gyakran nem is emberszerűek, sőt számtalan olyan mesterséges-intelligencia alapú alkalmazás létezik, amelynek fizikai „teste” sincsen. Ha körül is több olyan programot találhatunk, amelyek mesterséges intelligenciával rendelkeznek: a repülőterek arcfelismerő rendszerei, a bankok hitelminősítő rendszerei, az internetes fordítóprogramok, vagy éppen a Facebook hírfolyamunk, amelyek aszerint próbálják sorba rendezni a tartalmakat, hogy nekünk mi tetszene. Ezek a „láthatatlan” MI-k számos kihívással járnak. Noha ezek a kockázatok nem azonosak azokkal, amelyeket a populáris kultúra termékei sugallanak a mesterséges intelligenciáról – például az embereket elpusztító Skynetről, az azokat rabszolgasorba taszító gépekről a Mátrixban vagy az Űrodüsszeiában veszélyt jelentő HAL-ról – mégis muszáj beszélni róluk és kezelni őket. Az országos egyik elsődleges eszköze a problémakezelésre a jogi szabályozás. Az előadás egy meghatározott területen – a mindenki által ismert és használt közösségi média területén – mutatja be azt, hogy milyen kockázatokat jelent a mesterséges intelligencia alkalmazása a társadalomban. Lesz szó arról, hogy a tartalomajánló rendszerek miként ösztönöznek minél nagyobb tartalomfogyasztásra, a moderálás során hogyan „cenzúráz” a Facebook, hogyan terjedhetnek veszélyes informális virálisan, illetve mi a deepfake és miért okoz problémát.