Rivalizáció és proxy háborúk Irán és Szaúd-Arábia között

A Közel-Kelet köztudottan a világ egyik legösszetettebb és legkevésbé biztonságos térsége. Az óriási lélekszám, a gazdasági potenciál, a migráció, de legfőképpen a kőolaj és földgáz kérdése miatt a regionális viszályok jelentős mértékben befolyásolják világunk alakulását, így a régióban történő külső beavatkozások kiemelt szerepet kapnak a nagyhatalmak külpolitikájában. A közel-keleti államokat a XX. század második felétől kezdve úja és újra fegyveres konfliktusok, polgárháborúk, háborúk és egyéb humanitárius katasztrófák sújtották, melyekben két regionális hatalom ismétlődő és folyamatos beavatkozása figyelhető meg: Iráné és Szaúd-Arábiáé. Ellenségeskedésük tágabb értelmezésben egészen az 50’-es évekig nyúlik vissza, amely hátterében politikai, gazdasági, vallási és etnikai ellentétek együttese áll. Szaúd-Arábia fenyegetésként tekint a perzsa etnikai többséggel rendelkező Iránra, mivel állításuk szerint Irán a síita iszlám forradalmát exportálva, illegitim módon próbálja megdönteni az USA szövetségében álló közel-keleti monarchiák uralmát, ezzel szemben Irán pedig azzal vádolja Szaúd-Arábiát, hogy támogatja a szélsőséges dzsihádista csoportokat és terrorszervezeteket, valamint közvetlenül felelős azok megalakulásáért is. A köztük zajló rivalizáció a közel-keleti hegemóniáért közvetlen szaúdi-iráni háború kitörését eddig soha nem eredményezte, ám a határukban kitörő polgárháborúk és háborúk jelentős táptalajt biztosítottak arra, hogy befolyásukat egymás kárára növelni próbálják. A két ország a különböző fegyveres konfliktusok során egymással szembenálló fegyveres csoportoknak nyújtott kiképzésbéli, anyagi vagy utánpótlási támogatást. Ezt a hadviselési módszert nevezzük proxy háborúnak. Azok az országok, melyek helyszínéül szolgáltak az iráni-szaúdi hatalmi versengésnek végső soron kilátástalan helyzetbe kerültek, a konfliktusok a külső rivalizáció hatására elhúzódtak és radikalizálódtak, a kialakuló hatalmi űr pedig teret engedett az olyan szélsőséges terrorszervezetek felemelkedésének is, mint például az Iszlám Állam és az Al-Kaida, ezzel is még tovább rontva a helyzeten. Az, hogy mi áll az iráni-szaúdi rivalizáció és proxy háborúk hátterében, milyen környező konfliktusokba avatkoztak be, és hogyan próbálják már több, mint 40 éve gyengíteni egymás befolyását, a régió jövőjének kulcsfontosságú tényezője. A kutatás elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, amellyel együtt dióhéjban bemutatja a közel-keleti folyamatok dinamikáját is.