A görög regék és mondák barlangvilága a valóság és a képzőművészet tükrében

Az ókori görög regék és mondák a hellén történelem kezdeteihez visznek el bennünket, azokhoz az évszázadokhoz, amelyeket a kultúra igaznak hisz, és amelyekben természetfeletti események, személyek, lények szerepelnek. E történetek célja az, hogy magyarázatot adjanak az univerzum és az emberiség természetére, keletkezésére és a sors kiszámíthatatlan történéseire. Ösztönzést merített belőle a filozófia, a képzőművészet és a költészet, amely témák és szimbólumok végtelen tárházát találta meg a görög mítoszok világában. Egész sereg istenről szóltak a történetek, akiket saját képére és hasonlatosságára teremtett az ember. Az istenek ugyanúgy éltek, ettek-ittak, haragudtak, voltak jóban és rosszban társaikkal, mint az emberek.

Időrendiséget és logikát nem találunk a mítoszok történeteiben, tarkabarka összevisszaságban kavarognak a szereplők, hiszen minden korban és minden helyszínen kissé másképp adták vissza a róluk szóló mesét. A görög regékben és mondákban összesen 36 barlang szerepel, ezek közül 20 ténylegesen azonosítható, a valóságban is létező barlang, 16 pedig fiktív helyszín, egyszerűen csak egy meghatározott cselekmény színhelyéül szolgál.

Az előadás célja, hogy bemutassa ezeket a barlangokat fényképeken és térképeken, képzőművészeti alkotásokon keresztül; közelebb hozva ezt a rendkívüli, de nem könnyű témakört az érdeklődők számára.