Szivárvány a rovarszemben

Kísérletek nélkül az állatok viselkedése és a látórendszerük által szolgáltatott információ közötti összefüggéseket nem tudjuk megismerni. A látogatók rovarok példáján megismerkedhetnek olyan mérési módszerekkel, amik egy élőlény szemének spektrális érzékenységét hivatottak feltárni.

Számtalan élőlény számára a látás különlegesen fontos képesség, ami nem csoda, hiszen a vizuális környezet telis tele van kiaknázható információval. Ezt az információt a fény közvetíti. Számunkra a fényintenzitás és a színekkel kapcsolatos fényhullámhossz hordozza a használható információt, ezek is csak egy meghatározott spektrális tartományban. Megannyi, az állatvilágban előforduló szemtípus azonban olyan látásmódot biztosít gazdájának, amit mi emberek olykor el sem tudunk képzelni. Különféle kísérletekkel, mérésekkel azonban némi képet kaphatunk arról, hogy miként lát egy adott élőlény. Például a rovarok többsége képes érzékelni a számunkra láthatatlan ultraibolya fényt, vagy éppen a fény polarizációját, amit mi ugyancsak képtelenek vagyunk érzékelni. Az ilyen ismeretek segíthetnek például abban, hogy csökkenthessük a fényszennyezés által okozott ökológiai károkat, hogy rájöjjünk arra, hogy milyen fénnyel érdemes csapdázni a kártevő rovarokat, vagy egyszerűen csak tudományos kíváncsiságtól vezérelve megismerjük egy adott élőlény látórendszere, a vizuális környezete és viselkedése közötti összefüggéseket. A látogatók bepillantást nyerhetnek olyan laboratóriumi mérések folyamatába, amik során különféle ízeltlábúak szemének spektrális érzékenységét mérhetjük, vagy épp azt tárhatjuk fel, hogy milyen típusú fotoreceptorokkal rendelkezik a vizsgált élőlény.

A laborlátogatás során a látogatók fogadása a megadott időponton belül folyamatos, egyszerre max. 5 fő léphet be a laborba.