Kozmikus részecskék és régészet Lussoniumban

Nem túlzás azt állítani, hogy a régészeti kutatási módszerek robbanásszerű fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. Az ember talán nem is gondolná, hogy a végtelen világűr milyen nagy segítségére lehet a régészetnek. Első hallásra furcsának is tűnhet, hogy a régészek, akik alapvetően a földfelszín alatti struktúrákat tárnak föl, mit keresnek a csillagok között? Nos, a választ innovatív magyar kutatók adták meg: müonokat!
Bolygónkat ezek az elektronoknál 200-szor nehezebb müon nevű részecskék a kozmikus sugárzás révén nagy intenzitással érik el, energiájuktól függően igen mélyre hatolhatnak a talajba. Részecskefizikai detektorokkal megfigyelhetjük ezen részecskéket, nyomkövető összeszámlálásukkal pedig irányfüggően meghatározhatjuk a fedőkőzet mennyiségét.

A müográfia módszerének régészeti potenciálja ismert. Történelmi értékeink hazai müonos felkutatásához indult kollaborációban a Wigner Fizikai Kutatóközpont Nagyenergiás Fizikai Osztálya és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet Régészet Tanszék között formálódó kutatási megállapodás, a PTE Régészet Tanszék és a Paksi Városi Múzeum közötti tudományos-oktatási együttműködéshez illeszkedve 2026 nyarán az aprólékos tervezés és előkészítés fázisából a megvalósítás irányába lépett. A vizsgálat eredményeiről, tapasztalatairól hallhatunk Rábóczki Bence (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Nagyenergiás Geofizika Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs) és dr. Fazekas Ferenc (Paksi Városi Múzeum, igazgató) előadásában.