A pannóniai hieroglifáktól a budai pasák palotájának titkaiig. Ismeretterjesztő előadások a PPKE Régészettudományi Intézetéből

19:00 – az este végéig

Az előadások mellett az érdeklődőknek lehetősége van két kisérőprogramon is részt venni, illetve a legkisebbek számára kis kézműves sarok is rendelkezésre áll.

Csontok – kincsek – emberek. Régészeti társasjáték.

19:15 – Kvíz játék

Hol ver át Hollywood? Régészeti leletek a filmvásznon (1–5 fős csapatok jelentkezését várjuk) – jelentkezni a [email protected] címen lehetséges

Ismeretterjesztő előadások: 20:00

Koncsos Levente (Phd hallgató, PPKE RI)

Egyiptománia – Az egyiptomi vallás és kultúra Pannoniában

Az egyiptomi kultúra elemei sokféleképpen mutatkoznak meg a római kori Pannonia területén. Az egyiptomi kultuszok a római vallás számottevő részét képezték a császárkorban, aminek Pannoniában kiemelkedő emlékeit ismerjük. Többek között Isis és Osiris istenek szobrai és a számukra szentelt oltárok, valamint a szentélyek, amik helyet adtak az istenek tiszteletére. Emellett azonban találkozunk az egyiptomi kultúra elemeivel a mindennapi életben is: skarabeuszt formáló amulettek, egy egyiptomi katona családjának írt levele, egyiptomi isteneket ábrázoló edények. A kultúraátvétel mellett a rómaiak érdeklődtek a számukra is régiségnek számító egyiptomi tárgyak iránt is, amelynek köszönhetően még hieroglif feliratos emlékek is kerültek a birodalom egyes területeire (köztük Pannoniába is), amiket aztán előszeretettel másoltak és imitáltak a helyi mesterek. Ennek következtében került a területre egy valódi és álhieroglifákat is tartalmazó oltárkő. Ezeket a kultusztól független tárgyakat egyfajta divat részeként értelmezhetjük, amelyet az egyiptomi kultúra iránti rajongás jellemez, hasonlóan a modern trendekhez.

Kiss P. Attila (egyetemi adjunktus PPKE RI)

Gyöngéd Barbárok? Régészeti és természettudományos adatok a császárkori barbárok mindennapjairól

A római császárkor időszakában a mai Kárpát-medencében számos barbár csoport élt a provinciák szomszédságában, akikkel a mediterrán magaskultúra hordozói hol békés, hol pedig ellenséges viszonyt ápoltak. A latin és görög nyelven író történetírók íróvesszőjének hegyére ezek a közösségek (germánok és nomád szarmaták) azonban csak a háborúk és diplomáciai aktusok kapcsán kerültek. Hétköznapjaikkal, mindennapi nehézségeikkel (betegségeikkel), életmódjukkal és egymás közötti kapcsolataikkal főként az anyagi kultúra tanulmányozása révén, azaz a régészet tudományának segítségével láthatunk be kicsit jobban. Az utóbbi években a különböző kisebb és nagyobb közösségek „rejtett élete” a természettudományok térnyerésének köszönhetően is egyre érdekfeszítőbb módon tárul fel. Jelen előadásban egy-egy a mai Alföld területéről ismert lelőhely és temetkezés régészeti és természettudományos (embertani, genetikai) elemzésén keresztül ismerheti meg az érdeklődő Róma ádáz ellenfeleinek, a rettenthetetlen s – Hrabal halhatatlan soraival élve – „gyöngéd barbároknak” a mindennapjait.

Papp Adrienn

A budai pasák palotájának titkai (Egyetemi adjunktus PPKE RI)

Az oszmán korban a budai tartományt a budai beglerbég irányította. Jelentős szerepet játszott nem csak a tartomány irányításában, hanem a diplomáciai kapcsolatok bonyolításában, az Isztanbul és Bécs közötti követjárások során Buda egy fontos állomáspont volt. A követek és mások leírásait, a 17. században készített térképeket összevetve a régészeti feltárások eredményével, valamint más oszmán palotákról fennmaradt ábrázolásokkal képet alkothatunk a budai pasák palotájáról is. Kiderül, hol állt, hogy nézhetett ki, milyen épületekből állt, milyen tárgyakat használtak a benne élők. A nyugati keresztény és a keleti iszlám kultúrkör határán álló oszmán Buda maga is kettős képet mutatott, a középkori házak között minaretek emelkedtek. A tárgyakat nézve is látható ez a kettősség, a velencei üvegpoharak mellett anatóliai festett díszkerámiát találunk az oszmán háztartásokban.