A Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont előadásai

Előadók: Szeiler Zsolt, Schlett András, Turgonyi Zoltán, Ujházi Lóránd, Sárkány Péter, Laurinyecz Mihály, Tahyné dr. Kovács Ágnes

Szeiler Zsolt: A gondolkodás két útja. Logika és szemlélődés a középkorban

Schlett András: Élelmezésbiztonság vagy újfajta kiszolgáltatottság: Élelmiszergazdaság a nemzetközi konfliktusok árnyékában

Turgonyi Zoltán: A természetjogtól az emberi jogokig

Ujházi Lóránd: A kúriareform (Praedicate evangelium kezdetű apostoli konstitúció) a válságkezelés szempontjából

Sárkány Péter: Keresztény filozófia: Nyilvánvaló lehetőség vagy fából vaskarika?

Laurinyecz Mihály: Etikai megfontolások a sötétségről látásukban akadályozottsággal élők tükrében

Tahyné dr. Kovács Ágnes: Teremtésvédelem és mezőgazdasági génörökség

Absztraktok:

Szeiler Zsolt: A gondolkodás két útja: Logika és Szemlélődés a középkorban

Az egyetemek létrejöttéig a versengő (logika) és a szemlélődő gondolkodás még egyenlő súllyal alakította a nyugat szellemi arculatát. Az előadás megvizsgálja a kétfajta gondolkodás természetét, feltárja, mi vezetett a versengő gondolkodás sikeréhez, és röviden kitér ennek jelenben ható következményeire.

Schlett András: Élelmezésbiztonság vagy újfajta kiszolgáltatottság: Élelmiszergazdaság a nemzetközi konfliktusok árnyékában

Az előadás áttekinti, hogy milyen domináns felfogások uralkodnak ma a mezőgazdasággal kapcsolatban, mennyiben változott a szemlélet az idők folyamán, s ez hogyan hat vissza a fenntarthatóságra és az élelmezésbiztonságra. A katolikus egyház társadalmi tanításában megfogalmazott fenntarthatósági szempontok mentén elemzi a mezőgazdasági folyamatokat, az azokat formáló gondolatkörök előfeltevéseit, értékelési fogalmait és hatásmechanizmusait. Ennek során rámutat a világ mezőgazdaságában megfigyelhető azon tendenciákra, amelyek lényegileg befolyásolják a vidéki térségek tájszerkezetét, társadalmát, közösségi életét. A kérdéskör vizsgálatát különösen aktuálissá teszi, hogy a háborús- és migrációs válság nyomán újra előtérbe került az alapvető élelmiszerekhez (pl. gabona) történő hozzáférés, az élelmiszerpiac ellenőrzésének, tehát az élelmiszer-önrendelkezésnek a kérdése.

Turgonyi Zoltán: A természetjogtól az emberi jogokig

Sok szó esik napjainkban a hagyományos erkölcs válságba kerüléséről, a relativizmus uralmáról és egy egyetemes érvényű morális normarendszer szükségességéről. Amikor a kereszténység kínálja fel ezt, sokan leegyszerűsítően „valláserkölcsöt” emlegetnek. Valójában azonban katolikus tanítás szerint a legalapvetőbb erkölcsi normák a természetjoghoz tartoznak, amely – nevének megfelelően – egyrészt az emberi természeten alapul, másrészt hit nélkül, természetes emberi ésszel is megismerhető, s ezzel összefüggésben mindig és mindenütt érvényes, a tételes törvényeknek pedig ehhez kell igazodniuk. Tartható-e ma ez a nézet? Léteznek-e örök és észérvekkel levezethető normák? Ha igen, hogyan magyarázható az erkölcs tényleges történelmi és földrajzi sokfélesége? Betölthetik-e ma az emberi jogok a természetjog egykori szerepét? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kíván válaszolni az előadás.

Ujházi Lóránd: A kúriareform (Praedicate evangelium kezdetű apostoli konstitúció) a válságkezelés szempontjából

Hosszú várakozás után Ferenc pápa 2022. március 22-én kihirdette a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúciót, amellyel újraszabályozta az Apostoli Szentszék működésére vonatkozó joganyagot. A szentatya megválasztása óta nagy figyelmet szentelt a Római Kúria ügyének. A módosítások több helyen derogálták az akkor még hatályos Pastor Bonus kezdetű apostoli konstitúciót, amely a Regolamento della Curia Romanával együtt alkotta a Szentszék működésének joganyagát. A jogszabálymódosításokkal bevezetett új jogi terminológiák nem minden esetben harmonizáltak a joganyag többi részével, és ez a jogalkalmazásban bizonytalanságot eredményezett. Az új konstitúció fontos feladata, hogy pontos jogi fogalmakat teremtsen és harmonikus, egységes jogi keretét adja a Szentszéki dikasztériumok működésének. A jogi egzaktságon kívül Római Kúrát szabályozó joganyagnak vissza kell tükröznie a római pápa kormányzati célkitűzését. A hivatalegyüttes természetéből származik, hogy feladata a Római Pápa egyetemes kormányzati küldetésének támogatása. Evidencia tehát, hogy a kúriának minden eszközzel a pápa társadalmi vízióját és az ehhez szorosan kapcsolódó békemissziót kell segíteni. A pápa kezdetektől olyan biztonsági kihívásokról beszélt, amelyek értékelése vagy egyházi részről való kezelése feltételezi a Római Kúria professzionális működését. A szegények, a menekültek segítése, a teremtésvédelem, a víz és az élelmiszerbiztonság, a fegyverzetleszerlés, a humanitárius válságkezelés vagy a Szentszék globális és regionális békemissziója, olyan háttérintézményeket tételeznek fel, amelyek képesek a szentatya szándékának megvalósítására. Az előadásban azt vizsgálom, hogyan érvényesül a pápa nagyívű külpolitikai célkitűzése, a katolikus egyház válságkezelésben való aktívabb szerepvállalásának lehetővé tétele az új konstitúció segítségével.

Sárkány Péter: Keresztény filozófia: Nyilvánvaló lehetőség vagy fából vaskarika? 

Az előadás gondolatmenete a keresztény filozófia bevett kritikáinak rövid felidézéséből indul ki. Ezt követően a keresztény filozófia egzisztenciális jellegét vázolja, majd a filozófia és a kereszténység kapcsolatának történeti vonatkozásait elemzi, különös tekintettel az újkori gondolkodás fejleményeire. Végül arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek a mai keresztény indíttatású filozófia legfontosabb jellemzői és mai kutatási lehetőségei.

Mit jelent a sötétség etikai/erkölcsi megközelítésből? Mint tényleges fizikai valóság és mint szimbólum? Mindez hogyan tükröződik a látásukban akadályozottsággal élő felebarátaink gondolatvilágában?

Laurinyecz Mihály: Etikai megfontolások a sötétségről látásukban akadályozottsággal élők tükrében

A Biblia telis-tele van olyan megjegyzésekkel, amikben a sötétség negatív hely, szimbólum. Mennyire befolyásolja a sötétség az erkölcsiségünket, illetve mit jelent mindez a látásában akadályozott ember számára? Mennyiben azonosulnak ezzel az etikai értékeléssel, hogyan állnak hozzá a látásukban akadályozottsággal élők? Mit tanítanak a látóknak az ő élethelyzetük. A tömeg, illetve az idegen mivolt, a nem ismertség, a digitális anonimitás etikailag mennyire működik hasonlóan a sötétséghez, mennyiben ad bátorságot olyan cselekvéshez, amit egyébként nem merne megtenni az ember? A projekt célja: a sötétség szimbólumvilágának elmélyítése; érzékenyítés a látásukban akadályozottsággal élők iránt. A személyes felelősség vállalásának fokozása, az átláthatóságban való előrelépés, mint erkölcsi kötelesség.

Tahyné dr. Kovács Ágnes: Teremtésvédelem és mezőgazdasági génörökség

Az előadás középpontja a földet uralma alá hajtó ember mezőgazdasági gazdálkodó tevékenysége a modern kor technikai kihívásai idején, amikor az öröklődést szabályozó információs anyag mesterséges megváltoztatása alapjaiban rengeti meg a mezőgazdaság szabályozásának jogi kereteit. A biodiverzitás megőrzése és a génörökséggel való felelős gazdálkodás a mai ember erkölcsi és jogi kötelezettsége is. Az előadás bemutatja a génörökség védelme vonatkozásában a pápai enciklikákban fellelhető tételeket, ezzel párhuzamosan a nemzetközi környezetjogi soft law dokumentumok előírásainak egyes elemeit. Egy nemzetközi példán mutatja be azt a globális összefogást, amely már bizonyítottan eredményes megvalósulását jelenti egy nemzetek felett álló cél megvalósításának.

KÉRJÜK, JELEZZE RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKÁT A [email protected] E-MAIL CÍMEN, SZEPTEMBER 22-IG