Bemutatkozik a Klinikai alvászavar kutatócsoport

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klinikai Alvászavar kutatócsoportjának célja a társadalmi pszichoedukáció mellett, hogy feltárja a különböző alvászavarok – insomnia, alvási apnoé, parasomniák – pszichés vetületét, legyen szó akár az alváshigiénés szokások megszervezésének vagy betartásának nehézségéről, a különböző alvászavarokban megjelenő kognitív – gondolkodás, emlékezet, koncentráció és figyelem – problémák hátterének feltárásáról vagy az olyan karakter- vagy személyiségtényezők érintettségéről, mint a megküzdés és reziliencia vagy a stressz- és hangulatzavarok előfordulásának okai.

A Kutatók Éjszakája rendezvényen öt egymáshoz kapcsolódó előadásban mutatjuk be az alvászavarokkal kapcsolatos általános pszichológiai ismeretek mellett kutatócsoportunk eddigi munkásságát, kiemelten koncentrálva az alvás elektrofiziológiai háttérfolyamataira, az alvási apnoéban a páciensek által megélt mentális nehézségeire, valamint az alvásparalízis furcsa és titokzatos jelenségére.

Előadásaink sorrendben a következők:

Batta Barbara: Az alvászavarok pszichológiai háttértényezői.

Az alvás az egészség egyik legfontosabb pillére. A megfelelő mennyiségi és minőségi alvás szavatolja a test egészséges működését, a megfelelő pszichés funkcionálást. Előadásomban először az egészséges alvás jellemzőit, az egyes alvászavarokat, azok tüneteit, a diagnosztikai munka nehézségeit és a különböző alvászavarokban jellemző orvosi és pszichológiai beavatkozási lehetőségeket mutatom be. Az előadásnak része az Alváslaborban zajló pszichológusi munkával, valamint a munka során használt eszközökkel – alváshigiénés ajánlások, alvásnapló, tesztek és kérdőívek - való megismerkedés.

Magyar Tárek Bence: Az emberi agy alvás közbeni elektrodinamikája

Alvás során nyugalmi állapotba helyezzük magunkat, elcsendesedünk, becsukjuk a szemünket, szépen fokozatosan elsötétedik a világ, majd álomba szendergünk. Naívan azt gondolnánk, hogy az agy ilyenkor kikapcsol. Ezzel szemben, alvás közben az agyban folyamatok sokasága indul be, melyek feladata az alvási állapot fenntartása és az alvás pihentető, restoratív jellegének a biztosítása. Az előadásban megismertetésre kerülnek azok a felszíni, skalpon mért elektromos jelek, melyek a fentebb említett és más egyéb folyamatokhoz is kötődnek.

Zsom Zita Lili: Alvási apnoéban érintett személyek pszichológiai nehézségeinek feltárása

Az alvásfüggő légzészavarok közé tartozó obstruktív alvási apnoe (OSA) magas előfordulási gyakorisággal jellemezhető alvászavar. Az OSA emelkedett prevalenciája kapcsán az életmód-tényezőkhöz szorosan kötődő rizikófaktorok szerepe emelhető ki. Az OSA következményeit intenzíven kutatják az orvostudományban, pszichológiai relevanciája azonban kevésbé közismert. A Klinikai alvászavar kutatócsoport az OSA pszichológiai vonatkozásainak vizsgálatát tűzte ki céljául, különös tekintettel az OSA-betegek kognitív- és hangulatzavar érintettségére. Kutatásunk során, melynek adatfelvétele legnagyobb részt a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai- és Terápiás Centrumban zajlott, számos fontos eredményt tártunk fel az OSA-ban érintettek körében az alvásminőség, nappali szimptómák, pszichológiai jóllét, depressziótünetek, rumináció, egészségszorongás, illetve kognitív tényezők kapcsán. Az előadás célja a figyelem felhívása az OSA pszichológiai jelentőségére, kutatócsoportunk átfogó eredményeire alapozva.

Fodor Nóra: Szörnyek a szobámban?! – az alvásparalízis jelensége

Előfordult már, hogy felébred, de nem tud megmozdulni? Esetleg fenyegető lényeket lát vagy akár nehezen kap levegőt? Ez az alvásparalízis jelensége, melyet “lidércnyomás” néven is ismernek és gyakran paranormális eseménynek hiszik. Az előadás során körüljárjuk, hogy mely faktorok játszanak szerepet a kialakulásában és milyen pszichológiai hatásai lehetnek a paralízisnek

Roszinszki Dóra: Az alvásparalízis és a rémálmok élménye: kvantitatív és kvalitatív

összehasonlító vizsgálat

“Az alvásparalízis és rémálommal járó jelenségek jellemzői, kvalitatív és kvantitatív szempontból egy kevésbé kutatott terület. Kutatásunk fő célja volt a két alvászavarral járó jelenségek tartalmi aspektusának vizsgálata, annak különbségtétele. Emellett vizsgálatunk során kitértünk az érzelemszabályozás nehézségére, illetve a megküzdési stratégiákra a két általunk vizsgált alvászavar kapcsán. Feltáró kutatásunk célja rávilágítani a két alvászavar közti különbségre és hasonlóságra, mind ezt tartalmi és kvantitatív eredményekkel alátámasztva.”