Rovarétvágy és emberétvágy

Rovarétvágy
Hosszú ideig laktunk egy panelház 9. emeletén. Elég volt kidugni az orrunkat a lakásból,
azonnal tudtuk, ha káposztát főznek a lépcsőház valamelyik lakásában. Így vannak ezzel a növényevő rovarok is. Részben a növényekből származó illatanyagok, részben a tápnövény „kóstolása” során szerzett kémiai ingerek határozzák meg, hogy egy növény fogyasztható-e a számukra.
A rovarok tápnövényválasztása magatartási jelenség, amit az idegrendszer adatfeldolgozó mechanizmusa irányít. Hogy egy növény fogyasztható-e egy rovar számára, azt alapvetően a növényben lévő táplálkozást gátló anyagok jelenléte vagy hiánya szabja meg. A kémia itt is mindent meghatároz. Ezt az alig ismert világot mutatja be az előadás.

Emberétvágy
A Földön több mint 8,2 milliárd ember él, ami 8,2 milliárd üres gyomrot jelent. A Föld lakosságának egyik fele alapvetően húsevő, a másik fele inkább növényt fogyaszt, de az emberi szervezetnek fehérjére, pontosabban aminosavakra van szüksége, amit különböző forrásból elégít ki.
Keresztény kultúránk – szerényen fogalmazva – idegenkedik a rovarevéstől, pedig Mózes 3. könyve tételesen felsorolja az ember számára fogyasztható rovarokat és az ókori Róma
szakácskönyveiben is szerepeltek rovarok alapanyagként. Valami bizonyára megváltozott azóta a világnak ezen a felén, hiszen Ázsiában a különböző módon elkészített rovarok a napi táplálkozás részét jelentik.
Jogos-e irtózásunk a rovarfehérjétől, vagy el kell fogadnunk a tényt, hogy az átalakított rovarfehérje semmiben sem különbözik más állati fehérjétől, ráadásul a rovarok sokkal
hatékonyabban, sokkal kevesebb víz felhasználásával, szerves hulladékból állítják elő a fehérjét.
Az előadás során bebizonyítjuk, hogy nemcsak érdemes, de szükségszerű is megbarátkozni a rovarokból származó fehérje fogyasztásával.