Kérdésekkel Anonymus nyomában: Miről, miért, hogyan és ki(k)nek?

A kutatás hosszú évtizedek óta a geszta korhatározásra hasznosítható elemeire koncentrál, megírásának lehetséges céljai, politikatörténeti összefüggései nincsenek az érdeklődés homlokterében. E helyzet kialakulása abban a meggyőző eredményben gyökerezik, amely az 1150-1185 közötti időszak okleveleinek formuláit azonosította Anonymus művében. A geszta Béla királyának III. Bélával azonosíthatósága ettől kezdve kétségtelennek tűnt. A kutatás így nem tulajdonít korhatározó jelentőséget az 1150-es, 1160-as évek európai viszonyai tükröződésének a gesztában, holott amint magam igyekeztem bizonyítani, az oklevélformulák elsősorban éppen ennek az időszaknak jellemzői, III. Béla uralmának elejére pedig már Bizánc sem számított ellenfélnek.
Mindezek joggal felvetik a kérdést, hogy Anonymus honfoglalóinak miért éppen Bizánc alárendeltjei a fő ellenfelei? Mi lehet a jelentősége annak, hogy a honfoglaló Árpád fejedelem 12. századi jogi nyelvezettel adományoz birtokokat? Csak arról lenne szó, hogy szerzőnk saját kora viszonyai nyomán rekonstruálta a honfoglalás harcait? S ha így is lenne, miért nem III. Béla korának jellegzetességei tűnnek fel alkotásában? Mi magyarázhatja, hogy a krónikákkal szemben Álmos személyét állítja Attila örököseként honfoglalás-története középpontjába?
Az előadás kérdésfeltevésekre, a hallgatóság aktív közreműködésére épít. 

Társszervező: Középkori és Korai Újkori Magyar Történeti Tanszék; HUN-REN-DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport.