„Mágia” vagy hitelesség, avagy mitől lesz jó egy történelmi témájú modern alkotás?

A történelmi hitelesség mindig fontos kérdés, amikor modern kori feldolgozásokról van szó. Jobb lett-e volna a Trója című film (2004), ha betűre követi az eredeti történeteket az Iliászból istenségek harcait és hősök csodaszámba menő tetteit bemutatva, vagy amiatt lett siker, hogy (kihagyva a mágikus elemeket) egy földhözragadt drámát mutatott be? Vajon egy videójáték, melynek fő célja az interaktív szórakoztatás, attól lesz-e kiemelkedő, hogy minden részletében ragaszkodik a történelemhez, vagy megengedhetőek bizonyos mágikus/fantasztikus elemek a szórakoztató élmény érdekében? Egyáltalán kellenek-e mágia-szerű, a valóságtól elrugaszkodó dolgok egy történelmi alkotásba ahhoz, hogy az szórakoztató legyen? Mennyire módosíthatóak a történelmi tények az alkotói szabadságra hivatkozva? Előadásomban a fenti kérdések mellett azt a fő kérdést is igyekszem megválaszolni, hogy egy történelmi témájú modern munkát a hitelesség vagy a (szabadadon értelmezve) mágikus elemek tesznek-e jobbá/jóvá, példákat pedig olyan, ókori témájú alkotásokból hozok, mint az említett Trója film, vagy az Assassin’s Creed videójáték sorozat.