Szégyen és reprezentativitás - A szegedi boszorkányüldözés hagyománya

Bár szegedi boszorkányüldözések hazánk legismertebb boszorkányperei, mégis elmondhatjuk, hogy nem igazán tipikusak a hazai boszorkányperek tekintetében. A középkortól a 18. század utolsó harmadáig több mint 3000 boszorkányper ismert a Magyar Királyság és az Erdélyi fejedelemség mindenkori területéről. Mégis a szegedi események lettek híresek. Az általános hiedelmekkel ellentétben a szegedi események se nem voltak a legvéresebbek, se nem tartottak a legtovább, se nem volt mindegyik áldozatuk nő. Jelenlegi tudásunk szerint a szegedi boszorkányság története 1714-1744 között 24 pert foglal magába, amelynek hozzávetőlegesen fele végződött halálos ítélettel, sőt az üldözés néhány szakasza kifejezetten visszafogott volt. Baljós hírét ugyanakkor annak köszönheti, hogy 1728 június 13-a és július 23-a között egy 18 halálos áldozattal járó eseménysor játszódott le, ami hazánk valóban legintenzívebb üldözését jelenti, ennyire rövid idő alatt. Ez az időszak alapozza meg azt a hírnevet, amely beivódik a város hagyományába önképe részévé válik. Előadásomban annak próbálok utána járni, hogyan alakul ki ez a hamis és félrevezető kép, illetve hogyan küzdi le az emlékezet a nagy üldözés szörnyűséges emlékét.  A program az SZTE BTK Történeti Intézet, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék szervezésében valósul meg.