Kik éltek előttünk a Maros-Körös vidékén? - árulkodó helynevek és régészeti leletek

Kevéssé ismert tény, hogy a nagyobb részt a mai Békés megyére kiterjedő térség ugyanúgy egy kun nemzetség szállásföldje volt az utolsó Árpádok korában, mint a Nagykunság vagy a Kiskunság területe. Az itt megtelepedett kunok második beköltözésük (1246) és a hódi csata (1282) között ülték meg a Maros–Körös közét, azonban a kunokra nézve gyászos kimenetelű ütközet után a Temes vidékén megszállt nemzetséggel együtt ismét és immár végleg elhagyták a két folyó közötti régiót. Ennek tudható be, hogy a területen nem jött létre a kései középkorban a kunok autonóm közigazgatási egysége, a szék – ennek ellenére több jel is egyértelműen arra mutat, hogy családokra, kisebb közösségekre bomlott szórványokban továbbra is maradtak a területen kunok. Előadásunkban azokat a térségből felgyűjtött régészeti és helynévi adatokat mutatjuk be, amelyek a magyarországi kunok XIII–XIV. századi műveltségéhez sorolhatók, egyszersmind jól kiegészítik a fennmaradt írott forrásokból ismert történeti képet.