Hogyan segíti a matematika a kontaktkutatást egy járvány esetén?

2020 a mindenki életét felforgató koronavírus világjárványról szólt. Televízió adások és újságcikkek ezrei igyekeztek bemutatni a pandémia különböző tulajdonságait és az alapvető epidemiológiai jelenségeket, nem is csoda, hogy végül tízmillió "járványszakértő" országa lettünk.
Vagy mégsem? Az átlagember szemléletétől továbbra is nagyon messze állnak az olyan elvont fogalmak, mint a (kezdetben) ​exponenciális növekedés​, a reprodukciós szám,​ a ​nyájimmunitás​, vagy a ​szuperfertőzés. Nem is beszélve az előadás fő témaköréről: a kontaktkutatásról​. Ezért előadásomban az olykor távoli ismeretek kirakós darabkáit egymás mellé téve szeretnék a hallgatóságnak egy átfogó képet adni a járványmatematika interdiszciplináris eszköztáráról.
Látványos módon fogom bemutatni a legfontosabb járványtani alapfogalmakat úgy, hogy a teljes hallgatóság részese lesz egy interaktív “járványszimulációnak” a nézőtéren. A virtuális járvány néhány véletlenszerűen kiválasztott nézőtől fog elindulni, majd a szabadon terjed tovább a résztvevők között úgy, hogy a “fertőzöttek” újabb résztvevőket “fertőznek” meg.
Ehhez persze arra van szükség, hogy megtöltsük a Bolyai termet, ezért szeretettel várok mindenkit, akit izgat a matematika gyakorlati alkalmazhatósága és szeret valós életből vett problémákon gondolkodni, akit érdekel az, hogy mi zajlott a világban az elmúlt közel két évben vagy csak egyszerűen a matematika szerelmese.
Az előadás magyar nyelvű, idegen nyelvre fordítás nem biztosított. (The presentation will be held in Hungarian, translation is not provided.) A program a SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, Bolyai Intézet szervezésében valósul meg.