Ez is 80 éve történt... Szögesdrótok mögött Keleten és Nyugaton a második világháború után

80 évvel ezelőtt a második világháború befejezése a nyugati és keleti hadifogoly- és internálótáborokba kerülő százezrek számára nem a szenvedésektől való megszabadulást, az újrakezdés lehetőségét jelentette, hanem újabb bizonytalan, kilátástalan, nélkülözésekkel teli hosszabb vagy rövidebb időszak kezdetét. A fronton, vagy a hazafelé vezető úton fogságba eső katonák mellett elhurcolt civilek – közöttük fiatal férfiak és nők – sokasága indult reménytelenségbe vezető úton „kicsi munkára” hónapokra, évekre vagy akár egy egész évtizedre az orosz táborok szögesdrótjai mögé. A bányákban, fakitermeléseken, vasútépítésen embertelen körülmények között végzett munka sokak életét követelte, de a hazatérők is olyan fizikai és lelki traumákat hordoztak, amelyek alapvetően meghatározták további egész életüket. A Nyugat-Európában 1948-ig működő táborok többségében sanyarú, de a keleti fogságnál valamivel kedvezőbb feltételek között éltek ugyan a foglyok, azonban közülük is sokak útja Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország katonai temetőiben ért véget.

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár 2025. évi Kutatók Éjszakája programja előadásokkal és a kárpótlási iratanyagban fennmaradt dokumentumokból készített kamarakiállítással – néhány személyes élettörténetet is bemutatva – idézi fel a második világháború után fogságba kerültek sorsát, szenvedéseit.