Gulág vagy GUPVI? A két szovjet lágerrendszer közötti különbségek és hasonlóságok.

 Az 1942–1944 folyamán a keleti fronton szovjet fogságba esett magyar katonák, illetve az 1944–1945. évi magyarországi hadműveletek idején elhurcolt magyar civilek sorsa a hazai közvéleményt legjobban foglalkoztató történelmi kérdések egyike. Szinte nincs olyan magyar állampolgár, aki valamely fogságba esett vagy elhurcolt családtagja, hozzátartozója vagy felmenője révén ne lenne érintett ebben, nincs olyan család, amelynek ne lenne valamilyen, generációról generációra öröklődő emlékképe, benyomása, érzelmi megnyilvánulása erről a történelmi sorshelyzetről. Ennek bizonyítéka az, hogy óriási a társadalmi érdeklődés a 2019-ben Magyarország által az Orosz Állami Katonai Levéltártól megvásárolt, és ma már mindenki számára hozzáférhető nyilvános adatbázis iránt, amely a magyar nemzetiségű hadifoglyok és internáltak nyilvántartási kartonjainak másolatait tartalmazza. A széleskörű társadalmi érintettség és érdeklődés, illetve a témában örvendetes módon gyarapodó történeti feldolgozások ellenére még mindig nem tudunk eleget a szovjet hadifogoly- és internálótáborok rendszeréről, aminek hátterében elsősorban az oroszországi levéltári forrásbázis kutatásával kapcsolatos nehézségek állnak. Az előadás célja ezért a Gulág és a GUPVI struktúrájának létrejöttének és történelmi genezisének bemutatása, a két lágerrendszer (és az ott fogságban tartott magyar állampolgárok státusza) közötti lényegi különbségek tudatosítása.

Német és magyar katonák szovjet fogságban. Kép forrása: Fortepan, 175181. sz. kép.